Csesztreg Árpád-kori plébániatemploma

A csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Első írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric). A 16. század végétől 1665-ig a templom a protestánsok kezén volt, a katolikusok az épület visszavételét követően újjáépítették, hajója ekkor síkfedésű, szentélye boltozott.

 

A helyreállítás a nehéz körülmények miatt sem lehetett túl igényes, a 18. század folyamán állapota folyamatosan romlott, mígnem 1803-ban a kegyúri Eszterházy család renováltatta. Ekkor festette freskóit ifjabb Dorffmeister István (1770-1807). Falképeit egy évszázad múltán, 1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg (jelentősen átfestve azokat), a tönkrement oltárképet a tituláris szentet ábrázoló újjal pótolta. 1993-94-ben egy nagyméretű restaurálást kapott, Bécsi János, Faragó Ferenc, Mányoki Sándor, Pintér Attila és Angel Radukov vettek részt a munkában, a freskók azóta újra régi fényükben ragyognak. A templom kifestése 1994-ig tartott, s a következő évben kezdődtek el a kültéri munkálatok.

 

A keletelt kis templom egyhajós, nyújtott, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel és egyetlen homlokzati toronnyal. A toronyaljban nyíló bejárat kívül félköríves, belül azonban már csúcsíves lezárást kapott. A szentélyt egy, a hajóét két-két barokk, feltehetően 1803-ból származó ablak világítja meg. A torony nyugati oldalán, egymás fölött lévő két, kora gótikus résablak még a legkorábbi periódusból származhat.

 

A kétszáz éves falképek mestere a 19. század első évtizedében több zalai település (Lenti 1800-1802, Csesztreg 1803, Gelse 1806, Galambok 1806, Szentgyörgyvölgy) egyházában is működött. A jó nevű és rendkívüli népszerű id. Dorffmaister István fia és tanítványa, apja halála (1797) után művészeti sémáinak és elgondolásainak tovább éltetője. Szintén Sopronban lakott, alighanem átvette apja klientúráját és műhelyét is. Legtöbb munkája megyénkből ismert. Feltehetően galamboki működése során festett több portrét Nagykanizsán. Stílusa a magyarországi késő barokk festészet utolsó periódusához köthető.

A csesztregi templom egykori oltárképe is feltehetően az ő ecsetje alól került ki, ennek sorsát nem ismerjük. A mai Storno-féle alkotás körül lévő festett architektúra Szent Péter és Szent Pál szobraival ugyancsak a Dorffmeister-féle kifestés alkalmával készült, akárcsak a karzat korlátján lévő Szent Flórián és Szent Donát ábrázolás. A harmadik kép itt elpusztult. 

 

A freskók: A szentélyben festett oltárarchitektúra, Szent Péter és Szent Pál két apostol fejedelem ábrázolásával. Repülő angyalfigura „Solo Deo honor Glória” – feliratú medalionnal. A szentély mennyezeti képe valódi freskó – a Hit diadala. Csegelyek a szentélyben a négy evangélistát ábrázolják jelképeikkel. Az Oltárkép Szent Móricot ábrázolja, vértanúhalálát a kezében tartott pálmaág jelképezi. A templomhajó mennyezeti képe az angyali üdvözlet, itt a festő szignója is megtalálható a szoba kövezetének szélén. Csegelyekben négy egyházatyát láthatunk, Szent Gergely pápát, szent Jeromost, szent Ambrus püspököt és szent Ágoston püspököt jelképeikkel. Az orgonakarzat mellvédjén több réteg átfestés alól három ábrázolás maradványa került elő, ebből kettő még viszonylag jó állapotban alakjai Szent Flórián és Szent Donát. A kórus mennyezeti képe a Királyok imádása. Csegelyek a kórusban a négy nagyprófétát ábrázolják, Izaiás, Jeremiás, Ezekiel és Dániel.

 

Az orgonát a pécsi Agnester József és fia orgonagyárosok készítették 1906-ban, sajnos az orgona jelenleg nem működik.

 

A liturgikus tér berendezési tárgyait és a stációsorozat képeit Bittsánszky Kopp Judit szobrászművész készítette 1981-ben. Az ambó a tanító Jézus alakját ábrázolja, a szembemiséző oltáron Szent István király felajánlja a koronát és vele együtt magyar hazánkat is a Szűzanyának.

 

Cím: H-8973 Csesztreg, Kossuth utca
Templom kulcsa elkérhető a plébánián: H-8973 Csesztreg, Kossuth utca 16.